Itt ünnepi készülődés és az elcsendesedés ideje, talán a legjobb időpont arra, hogy számot vessünk az idei évünkről. Lukács Loránd ügyvezetőnkkel beszélgettünk 2022-ről, amely annak dacára, hogy küzdelmes, embert próbáló év volt, cégünk utóbbi 10 évének legsikeresebb időszakát is jelentette.
Köszönjük Nektek a sok-sok közös munkát, élményt, tapasztalatot!
Köszönjük Nektek a küzdelmes, dolgos, de roppant eredményes 2022-es évet, a sok-sok bizalmat, kedves szót, bíztatást! Legyen áldott a Karácsonyotok és sikerekben gazdag az új évetek!
Csapatunk karácsonyi szabadságra ment, az alábbiak szerint:
Óriási büszkeség ért bennünket: Feszty Árpád meseszép, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható, Magyarok bejövetele című körképét hamarosan már SZ-PLAST Nyílászárók védhetik a külvilágtól. Az örömhír hallatán összefoglaltuk a mestermű történetét Feszty Árpádtól az 1995-ös újjászületésig.
Feszty Árpád 1891-ben párizsi útja során megnézte Detaille és Neuville körképét, az „Egy évszázad történetét” (mely Franciaország történetét mutatta be a felvilágosodástól a Harmadik Köztársaságig). Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő családtagjainak: a bibliai özönvíz történetét szerette volna vászonra vinni. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Apósa, Jókai Mór, rábeszélte vejét, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok bejövetelét. Ezzel készen is állt az ötlet: a körkép témája: a honfoglalás, címe A magyarok bejövetele.
Feszty a körkép témájának tanulmányozásához elutazott Munkács környékére, a Vereckei-hágóhoz. A sajtó tudomást szerzett a körkép készüléséről és folyamatosan tájékoztatta az érdeklődőket. Már a határidő is meg volt adva: 1893. augusztus 20. Az érdeklődés láttán a Fővárosi Tanács átvállalta a költségeket. A Tanács a körkép elhelyezésére szolgáló épület helyéül a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti területet jelölte ki. Itt épült fel a Rotunda, melynek helyén ma a Szépművészeti Múzeum áll. A kiállítási épület vázrendszerrel épült, a falakat vashálóval erősítették. Átmérője 40 m, falmagassága 16 m volt. Egyszerre 236 fő befogadására volt képes.
Augusztusra még csak a színvázlat készült el 1×8-as méretben – a kész mű 15×120 méteres lett. Áprilisban Ujváry Ignác segítségével megfestette az égboltot. A tájképi részleteket Mednyánszky László, Ujváry és Spányi festették, az alakok és csoportok pedig Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverési jelenetek pedig Pállya Celesztin munkái. Több festő is beszállt a munkába, mert Fesztyék nem győzték a festést, köztük Feszty felesége is, ő a sebesülteket és a halottakat festette meg . Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket. Érdekesség, hogy a korabeli közélet több ismert alakját is megjelenítették a festményen, maga Feszty Árpád fejedelemként szerepel az alkotáson.
1894 tavaszán, amikor a kép befejezéséhez értek, Feszty maga végezte el a mű összharmóniájához szükséges utolsó simításokat. A munkálatok befejezése után Feszty hibásnak érezte magát a határidő be nem tartásáért, és a számlák kifizetése után így is 10 ezer forintnyi veszteséget tudhatott magáénak.
A kiállítás megnyitásának napja 1894. május 13-án érkezett el. Óriási volt az érdeklődés a képre, mely a budapesti millenniumi kiállítás egyik legfőbb attrakciójának számított.
A vásznat később lebontották és Londonba szállították a Világkiállításra. A jelentős költségekkel járó utaztatás hatalmas anyagi bukásnak bizonyult, mivel a külföldieket nem igazán érdekelte egy kifejezetten magyar vonatkozású festmény, annak hatalmas méretei miatt sem. 1909-ben vitték vissza Budapestre, majd 1909. május 30-án sor került A magyarok bejövetele második ünnepélyes megnyitójára. A festményt az utaztatás megviselte: rossz állapota miatt fel kellett újítani. Miután befejezték a munkákat, a körkép látogatottsága csökkent, ennek két fő oka volt. Az egyik, hogy a főváros megváltoztatva szerződését, a Rotunda lebontásával biztosított helyet a felépítendő Szépművészeti Múzeumnak, miután a körkép egy városligeti, rosszul megépített átmeneti épületbe került. Az egykori építmény pontos helye az akkori Vurstli, későbbi Budapesti Vidám Park területén volt, szemben a Barlangvasúttal. A másik ok, hogy az embereket ekkorra már egyre inkább a mozgókép érdekelte, emiatt egy körkép már nem számított akkora látványosságnak, mint néhány évvel korábban.
A II. világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és a festmény is károkat szenvedett. A vászon nem volt védve az esőtől és hótól. A határmódosítások után az egyetlen megmentője, Feszty István, a festő unokaöccse „külföldivé” vált, Feszty Masának, Feszty Árpád lányának pedig nem volt lehetősége, hogy megmentse a képet. A kép darabjait később összegöngyölték és különböző raktárakban tárolták.
A körképen ábrázolt tájat, a festés helyszínét Popovics Béla munkácsi tanár, helytörténész azonosította, miután 1996-ban a képet látva felismerte a Munkács környéki hegyeket. A Munkácstól keletre eső Kendereske határában találta meg azt a dombot, ahonnan körbenézve pontosan a lefestett tájat lehet látni. A festés helyszínén 2013-ban állították fel emlékműként a körkép kicsinyített, kőbe gravírozott másolatát.
Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történeti Emlékpark építéséről Ópusztaszeren. Megkezdődtek a restaurálási folyamatok, és a körképcsarnok építése is. Az építés 1979-ben abbamaradt, a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el. 1991-ben egy lengyel restaurátorcsoport nyerte el a körkép helyreállítására kiírt pályázatot. Feszty alkotása 1995-től újra az eredeti szerepét tölti be, a ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark fő attrakciójaként. A Feszty-körkép zenéjét Birinyi József szerezte, Kovács László tanítványával játszotta felvételre.
A fináléban vagyunk az Otthonfelújítási Támogatások ügyében, rengeteg kérdés fut be hozzánk nap mint nap, mi pedig – folytatva a két héttel ezelőtti SZ-PLAST Ablak blogposztot – igyekszünk válaszolni az utóbbi időben feltett leggyakoribb kérdéseitekre.
Lakásfelújítási lázban ég az ország, tömegek igyekeznek az utolsó pillanatban kihasználni az állami ingyenmilliókat. Érthető, hiszen év végéig igényelhető az otthonfelújítási támogatás, aminél a költségek felét, akár hárommillió forintot utólag megtéríthet az állam.
Aki most kap csak észbe, annak nagyon kell sietnie, hiszen a támogatás 2022. december végéig igényelhető, vagyis legkésőbb eddig kell az igényléshez szükséges dokumentumokat postára adni, személyesen leadni valamelyik kormányablakban, de lehetőség van a Magyar Államkincsár által üzemeltetett elektronikus felületen is feltölteni azt. Az esetlegesen szükséges hiánypótlás azonban nem számít bele a határidőbe, tehát azt 2023-ban is be lehet nyújtani.
A rendelkezésre álló másfél hónap ellenére a határidő rendkívül szűkös, ugyanis aki most kezdene hozzá, annak szabad kapacitású szakembert szükséges keresnie, és persze a munkálatok elvégzésére is kell számolni valamennyi időt. Nehézséget jelent, hogy a támogatás utófinanszírozás, azaz a Magyar Államkincstár a benyújtott és elfogadott számlák alapján utalja el a megállapított összeget. Akinek az anyagi helyzete nem teszi lehetővé a felújítási összeg előfinanszírozását, annak az államilag támogatott otthonfelújítási jelzáloghitel nyújthat segítséget, amelynek a kamata fix 3 százalék, a támogatási összeg pedig automatikusan csökkenti a tartozást.
Nyílászárót cserélnél, mielőbb?
Új ajtóval-ablakkal csökkentenéd a rezsiszámlád?
Nem tudod, hogyan fogj neki a támogatás lehívásához?
Keress bennünket, segítünk!
SZ-PLAST Ablak™ – a mi ablakunk!
Online info: www.sz-plastablak.hu
Bemutatótermünk: Szeged, Külterület 4.
Info vonal: +36 (62) 549-329